Harag és megbocsájtás

harag, megbocsájtás, lelki egészség, pszichoszomatikus betegségek

A harag, a megbántottság szorongást, depressziót, dühöt, paranoiát, elszigeteltséget, álmatlanságot és fizikai fájdalmat okoz. Ha azonban megbocsájtunk ez ellenünk vétőnek, visszanyerjük az irányítást életünk fölött, aminek rengeteg előnye van, hogy csak kettőt említsünk, csökken a vérnyomás és nő az önbecsülés.

A legtöbb ember jó ötletnek tartja a megbocsájtást, egészen addig, amíg ő maga nem kerül olyan helyzetbe, hogy meg kellene valamit bocsájtania. Ennek egyik oka az, hogy többnyire nem tudjuk, hogyan is kezdhetnénk hozzá. Az alábbi öt lépés segíthet elindulni:

Legyünk tisztában azzal, mi a megbocsájtás – és mi nem az

Sokan azért nem akarnak megbocsájtani, mert a gyávaság jelének tartják, vagy mert félnek, ezzel azt mondják ki, hogy a másik nem tett semmi rosszat. A megbocsájtás azonban egyik sem a fenti kettő közül, akár börtönbe is juttathatunk valakit, és mégis megbocsájtunk neki.

A megbocsájtás valójában nem is az elkövetőről szól, sokkal inkább a sértettet emésztő harag elengedéséről. Elismerjük, hogy valaki megbántott minket, ám úgy döntünk, hogy továbblépünk. Ehhez az önbecsülést igénylő lépéshez jókora adag bátorság kell.

Gyászoljuk meg, amit elvesztettünk

Ha túlságosan korán történik a megbocsájtás, az olyan, mintha a szőnyeg alá söpörnénk a problémát. Lehet, hogy a felszínen minden rendben van, de a gondok megmaradnak, sőt, elmérgesedhetnek. Ahhoz, hogy igazán meg tudjunk bocsájtani, a maga mélységében át kell éreznünk a bánatot, amihez idő kell. Még ha az elengedés mellett döntöttünk, időről időre akkor is fellángolhat a rossz érzés.

Ne várjunk a bocsánatkérésre

Van, hogy az, aki megbántott minket, nem is tud arról, hogy ez így történt, netán felfogni sem képes, vagy nem érdekli. Gyógyító erejű lehet az a néhány szó, hogy „nagyon sajnálom”, de ugyanolyan hatása van annak is, ha eldöntjük, valójában nincs szükségünk arra, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk.






harag, félelem, betegség

A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a zsúfolásig telt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.

Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában a dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.

Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében. Ezáltal az ilyen típusú ember dolga megnehezedik a mindennapi életben - mutatott rá 11.200 néző előtt tartott beszédében Tendzin Gyaco, a dalai láma.


-----------------------



-----------------------