Idegen civilizáció létezését titkolja el a Vatikán?

Az Énok könyve egyike a leghíresebb és legelterjedtebb apokrif iratoknak, vagyis azon szövegeknek, melyeket szerzőjük isteni kinyilatkoztatásként kívánt az emberek elé tárni, valami okból kifolyólag azonban nem szerepelnek a mai Bibliában.

A mű az etióp egyházban a hivatalos kánon része volt, a fordítás első példányai 1773-ban kerültek Etiópiából Európába. A gyűjtemény eredetileg egymástól független, de egyaránt Énok nevéhez kapcsolt iratokból áll - a Biblia szerint Énok a hetedik pátriárka, az Úr kiválasztott fia volt.

Űrháború és a titokzatos lények eljövetele

Az írás, mely a történelem előtti időkbe nyúlik vissza, valóságos űrháborúkról beszél, sokak szerint pedig minden egyes mozzanata párhuzamba vonható a földönkívüliek látogatásával. A leírás Énok elrablásával kezdődik, melyet azok vittek végbe, akiket ő maga angyaloknak nevez - egyes vélemények szerint ők lehettek az idegen, földöntúli, nagy hatalommal bíró lények -, majd maga az Urak Ura árulja el neki a teremtés titkait. Mindezekhez Énok nagyon sok személyes észrevételt fűz.

A könyv a Genezis hatodik fejezetétől indul: azt állítja, hogy Jared, Énok apjának idején kétszáz, Őrzőnek nevezett lázadó angyal érkezett a Hermon-hegy több mint háromezer méter magas csúcsára, hogy előkészüljön a leszállásra és az emberi fajjal való keveredésre.

A lázadó angyalok megtanították a férfiaknak a fegyverek készítésének művészetét, a fémek öntését, az asszonyoknak a díszítések viselését és a szépítkezést, valamint felfedték az embereknek a boszorkányságot és a szertartásos varázslást.

Az ember ily módon kilépett az ősi törzsi kultúrából, egy fejlettebb kultúra pedig megtanította neki a csillagászat, az asztrológia, a meteorológia, a Nap, a Hold és a Föld titkainak tanulmányozását is. Mindez egyes tudósok szerint magyarázat arra a hirtelen fejlődésre, mely az emberiség történetében egyszer csak bekövetkezett, ugyanakkor a leszállás, a keveredés és a tanítás mind utalhat a földön kívüli civilizációval való kapcsolatfelvételre.
Angyalok, űrhajósok, vagy egyik sem?

A tridenti zsinat - 1545-1563 - az Énok könyve szövegét apokrif iratnak nyilvánította, ezért a Biblia Énokot ma is szinte kizárólag héber pátriárkaként ábrázolja, aki tanúja volt a lázadó angyalok bukásának. Másnak semmi nyoma. A héber és a keresztény teológusok szándéka az volt, hogy megoldják azt a sok problémát, amit a szöveg felvetett, ezzel kapcsolatban pedig egyszerűbbnek tartották, ha tudomást sem vesznek róla. A Biblia így nem utalt többé ilyen módon az emberhez hasonlóan intelligens életformák létezésére.

Giuseppe Cesari már egy 1610 körüli alkotásában is vizsgálta Énok könyvét, és furcsállta az angyalok túlságosan is emberi viselkedését, mely a bukáshoz vezetett. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a lények, melyekkel Énok találkozott, nem angyalok, hanem más, messziről jött ismeretlenek voltak.


Egyes tudósok napjainkban is hangsúlyozzák a hasonlóságot az Énok által leírt angyalok és az űrhajósok között, arra a tényre alapozva a tézist, hogy a lázadó angyalok gondolatai és viselkedése jellegzetesen emberi, és összeegyeztethetetlen az isteni természettel.

Bár a könyv Vatikán fantáziáját is hosszú ideje izgatja, azt még mindig nem tekintik hivatalosnak, sokak szerint azonban egyike azon, a világ legnagyobb kérdéseire választ adó titkoknak, melyekhez hasonlókat a vatikáni titkos levéltár szép számmal őrizhet.


http://www.femina.hu/terasz/idegen_civilizacio_letezeset_titkolja_el_a_vatikan