Geotermikus nagyhatalommá válhat Magyarország

A geotermikus energia a földkéregben rejlő radioaktív izotópok bomlásának köszönhető, és ezt az energiát valamilyen közvetítőközegből nyerhetjük ki (kőzet, mélyvíz). De csak a föld felszínének 10 %-án olyanok a körülmények, hogy ezekhez az ágensekhez könnyen hozzá lehet férni. A geotermikus projektek ugyanis olyan területen kivitelezhetők, ahol vékony a földkéreg és közeliek a nagy hőmérsékletű rétegek.

Ezeken a helyeken mély lyukat fúrnak, rendszerint átforrósodott kőzetekbe, nem ritkán 2-3 kilométer mélyre. Ahogy egyre lejjebb hatolnak, kilométerenként átlagosan 25-30 Celsius fokkal nő a hőmérséklet. A kőzetek feltörését általában valamely létező repedésnél végzik (amit a föld benső dinamikái alakítottak ki), e réseket tágítják tovább erős vízsugárral. Miután a vájatokat létrehozták, hideg vizet engednek le, amely felforrósodva tér vissza, és gőz formában meghajtja a turbinákat.

A geotermikus energiák nagyhatalma Izland, ahol egymást érik a gejzíreket hasznosító üzemek. A Fülöp-szigeteken a vulkánokból nyernek energiát. Számos geotermikus szempontból kedvező hely (termálvizekben gazdag) nemzeti parkok, védett tájegységek alatt húzódik meg, ezért a hozzáférés korlátozott.

Mennyi energiánk lesz belőle?

A Kárpát-medencében vékony a földkéreg, ezért Magyarországon évente akár 100 PJ is "beszerezhető" geotermikus forrásból - de egyelőre nem folyik elektromos áram termelése ily módon.

A geotermikus energia kihasználásához a legjobb viszonyok a Dunántúl déli részén és az Alföldi délkeleti részén adottak, ám szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a hévizek nem elég forróak (40-90 Celsius fok tartományban mozognak, míg Ausztriában a 200 Celsiust is elérik).

Mivel Magyarország Brüsszel felé 13 %-os megújuló energia arányt vállalt 2020-ra, mintegy 186 PJ értékben, és az eddigi teljesítésünket 80 %-ban a biomassza (azon belül is főleg a tűzifa) tette ki, időszerű a megújulók használatának diverzifikálása.

Egy kilométeres mélységben 60-70 Celsius fokosak a vízkészleteink, 2 kilométer mélyen a 120-130 Celsiust is eléri a hőmérsékletük. Az Élet és Tudomány információi szerint 900 termálkút működik országszerte, ennek felét használják hőhasznosítás céljával (épületfűtés, melegvíz-termelés, távfűtés).

Fúrják Afrikát is

Földgolyónk geotermikus energia-potenciálját egyes tudósok 2841 gigawattra teszik, ami az emberiség áramfelhasználásának felét képes fedezni.

Az európai és amerikai példákat követve Afrikában is több geotermikus beruházást indítottak, ami már csak azért is nélkülözhetetlen, mert a kontinens krónikus áramhiányban szenved, hatalmas területein nyoma sincs az elektromos áramot termelő és továbbító infrastruktúráknak. Az energiaipar növekedése évi 8 százalékos rátával kecsegtet itt, véli az Economist.

A Vörös-tenger északi partjaitól Mozambikig terjed az a terület (Törés-völgy), amely adottságai miatt nagy lehetőségekkel bír e tekintetben. Mivel Kelet-Afrikában nincs meg sem a sivatagok bőséges napenergiája, sem a nyugat-afrikai országok gazdag kőolaj-készletei (vagy csak kevesebb mennyiségben), a Föld hője itt kézen fekvő energiaforrás lehetne.

Etiópia például izlandi know how-val és technológiával épít(ett) geotermikus üzemeket az Assal-tónál, amely Afrika legalacsonyabb pontján helyezkedik el. Az ország 440 MW-os kapacitást kapcsolt be a hálózatba, míg az áramkimaradásokkal küszködő Kenya 158 MW-ot.

Az ENSZ Fejlesztési Programjának kalkulációiból kiindulva a Világbank külön alapot létesített a geotermikus beruházások segítésére: a régió 14 000 MW kapacitást érhet el geotermikus forrásból, de ebből csak 200 MG-ot sikerült eddig kiépíteni. Ha minden jól megy, 2030-ra a helyi országok energiafogyasztásának 10-25 %-át tudná fedezni a Föld hője.

A Google -mely nagy pénzeket öl a geotermikus ágazatba Amerikában- úgy látja, húsz éven belül az USA energiaigényének 15 %-át elégíthetik geotermikus energiával. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium 200 millió dollárt bocsátott az iparág rendelkezésére. A szaktárca 2007-es becslései arról tanúskodtak, 60 000 háztartást lehetne ellátni ezzel az energiafajtával. Csakhogy a derűs jóslatok a geotermikus üzemek és fúrások körüli földrengéseket megelőző időszak optimizmusát tükrözték. A minisztérium jelentése a bázeli incidens után sem tett említést a technológia szeizmikus kockázatairól!

Az energiaéhségben szenvedő fejlett országok és fejlődő nemzetgazdaságok nyomását nemcsak a geológiai veszélyek józaníthatják ki: a szektor egyik vezető szereplője, a kanadai Magma vezérigazgatója a Reuters-nek nemrég kifejtette, a geotermikus energiaipar nem kecsegtet csodás megtérülési lehetőségekkel, erre utalnak az elmúlt néhány év céges eredményei az iparág vezető szereplőinél. A Magma is veszteséget termel.


http://www.piacesprofit.hu/klimablog/energia/geotermikus_nagyhatalomma_valhat_magyarorszag.html