A legpajzánabb falunevek Magyarországon

Bugyi

Budapesttől nem messze, mintegy 30 kilométerre, Ócsa és Dabas közelében található Pest megye, de talán az ország egyik legviccesebb nevű kisközsége, az 5149 lelket számláló Bugyi.

A településről elsőként 1321-ben tettek említést, azonban nem sok köze van a női alsóneműhöz, az érdekes és egyben megmosolyogtató névválasztás az egykor itt élő, földbirtokos nemesi család tagjainak, Bugyi Máténak és Péternek köszönhető.

A települést a török hódoltság alaposan megtépázta, a falu azonban Beleznay Jánosnak köszönhetően újjászületett, és ma is szép látnivalókkal büszkélkedik, közöttük a községházával, a református templommal, a zsidó temetővel, valamint a szégyenkővel, ahol a törvénysértők bánták meg bűneiket, illetve a parázna leányoknak kellett vezekelniük.

Magyarlukafa

A Baranya megyei, sokakban pajzán gondolatokat ébresztő Magyarlukafa az ország egyik legapróbb települése - alig több mint száz lakos él itt -, mely gyönyörű környezetben, a Zselici-dombság déli részén, a Csillagos Égbolt Rezervátum határán fekszik. Az apró falucska büszkesége a Magyarlukafai Néprajzi Műhely, illetve a tájház, ahol egykor fás, gyertyakészítő és szerszámos műhelyek működtek.

Ezek ma népszerű turistalátványosságok, évről évre több száz fő vesz részt az alkotótáborokban, ahol az ősi mesterségek, közöttük a zsuptetőkészítés alapjait sajátíthatják el a látogatók. Különösen nyáron érdemes a településre látogatni, ilyenkor ugyanis több fesztivált is rendeznek itt. Emellett, mivel a helyiek korábban főként állattartásból éltek, az állatok védőszentje, Szent Vendel tiszteletére is hatalmas ünnepséget rendeznek minden év októberében, mely több ezres tömeget vonz.

Nyalka

A meseszép Bakony hegység előterében, a Pannonhalmi-dombság közelében találod meg hazánk egyik legrégebbi települését, Nyalka községet. A Győrtől mindössze 23 kilométerre fekvő faluról már 1001-ben is említést tettek a korabeli bencés apátság okiratában. Az itt épített utak, illetve az Árpád-házi királyok uralkodásának ideje alatt épült nagytemplom a középkor jellegzetességeit hordozzák magukon.

A 450 fős Nyalka község egy könnyed nyári kiruccanáshoz is ideális helyszín, a Kishegyen kialakított üdülőövezetben a lovas sportoknak hódolhatsz, a 2001-ben épült Millenniumi Parkban pedig számos kerékpárossal találkozhatsz, ugyanis a településen jelentős kerékpárutak futnak össze. A falu egyik jellegzetes ünnepére, a június végén, július elején megrendezett aratónapra is érdemes kilátogatni, ahol már évek óta lovas és fogathajtó versenyekkel, illetve bemutatókkal teszik látványosabbá a korabeli, hagyományos gabonabetakarítási technikákat.

Heréd

A Heves megyei Hatvan közvetlen szomszédságában található az a kis község, melynek neve miatt gyakran kerülnek kellemetlen helyzetbe a helyiek. Herédet egy 1138-ban íródott oklevél említi először Kerudyként, majd Herudyként, Herédként először 1461-ben jegyezték le.




A palóc eredetű szónak eredetileg persze semmi köze a férfiassághoz, ezzel csupán valamilyen foglalkozásra, illetve munkaeszközre utalhattak, vagy azokra, akik nem dolgoztak. A palóc néphagyományokat ma is őrzik és ápolják az alig több mint kétezer fős településen.

Bár a falu nem kimondottan nagy, nevezetességekkel és érdekes programokkal így is büszkélkedhet, a templomok mellett szobrokat és emlékműveket is meg lehet csodálni, a hagyományos ősz eleji búcsún pedig megannyi palóc emlékre szert tehetsz. Ha még több mulatságos falunevet szeretnél megismerni, kattints ide!

Képek: www.orszagalbum.hu, Dendi, juhaszj, kallojazmin, lobzik; hu.wikipedia.org Nyalka szócikke, hivatal; www.magyarlukafa.hu.


http://www.femina.hu/utazas/a_legpajzanabb_falunevek_magyarorszagon